AZ ELHÍZOTT VÁRANDÓSOK KÖRÉBEN TÖBB A SZÜLÉSI KOMPLIKÁCIÓ
A várandós nő testsúlya ill. a terhesség alatt felszedett súlytöbblete egyaránt hatással lehet a szülés menetére és a születendő baba egészségére. Az elhízás szülési komplikációkat okozhat, és növeli az újszülött esélyét a születési rendellenességekre, később pedig a túlsúlyra, szívbetegségekre.
Amerikai felmérések szerint az elhízott szülő nők körében sokkal több a császármetszés. A 20-25-ös testtömegindexű nőknél ez az arány 11%, 30-35-ös mutató esetén már 25%, 40-es érték felett pedig 43 százalék. Pedig elhízottaknál a sebészeti beavatkozások eleve aggályosabbak, mert gyakoribb a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szülés során komplikációk jelentkezhetnek az érzéstelenítésnél, vérzések léphetnek fel, sőt agyi érkatasztrófa alakulhat ki.
Az elhízottak szüléseinél több a haláleset is. New York államban 2003 és 2005 között a szülés közben elhalálozó anyák az esetek kétharmadában az elhízás miatt haltak meg. A statisztikák szerint a normál testsúlyú nőkhöz képest náluk háromszor gyakrabban fordul elő, hogy az újszülöttek az első hónapban meghalnak, és majdnem kétszer nagyobb a halvaszületés valószínűsége.
Az elhízott terhes nők ellátása a rutinműveleteket is megnehezíti, a vastag zsírrétegeken keresztül például nehezebb a véna megtalálása a vérvételhez.
Jelentős hízás, nagy súlyú újszülöttek
A nagy súlyú babák esetében több komplikáció merülhet fel, és felcseperedve is nagyobb az esélye, hogy elhíznak. A Kaiser Permanente Egyészségügyi Kutatóközpont tanulmánya szerint azok a nők, akik több mint 20 kg-ot híztak a terhesség során, csaknem kétszer akkora valószínűséggel hoztak világra nagysúlyú, 4,5 kg-nál nagyobb újszülöttet..
„A nagysúlyú magzat veszélyt jelenthet a szülés során az anyára és önmagára is: megnő a hüvelyrepedések, vérzések, császármetszések aránya; a baba válla elakadhat a szülőcsatornában, eltörhet a kulcscsontja.” – mondta a szerző, Teresa Hilier, az oregoni Kaiser Permanente Kutatóközpont endokrinológusa.
A tanulmány 41 540 asszonyt követett nyomon, akik Washingtonban, Oregonban és Hawaiin 1995 és 2003 között szültek. Azoknak, akik többet híztak a javasolt maximális 20 kg-nál, 20%-a szült nagy súlyú gyermeket. Ezzel szemben normális súlygyarapodás esetén ez az arány mindössze 12% volt. Még inkább emelkedett a kockázat akkor, ha a kismama terhességi cukorbetegségben is szenvedett, és többet is hízott 20 kg-nál: csaknem 30%-uk hozott világra nagysúlyú újszülöttet. A kockázat jelentősen csökkent esetükben (csak 13%), ha a cukorbaj mellé nem híztak ilyen sokat.
Ételallergiás panaszok már csecsemőkortól, tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt jelentkezhetnek. Milyen tünetek esetén gondoljunk ételallergiára? Mikor forduljunk orvoshoz?- erről kérdeztük dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.
Az ételallergia gyakorisága felnőtt korban 1,5-2 % körülire tehető, gyermekkorban –különösen csecsemőkorban– ez ennél jóval magasabb, elérheti akár a 6-7 %-ot is. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le.
Ételallergia tünetei
Az ételallergiák tünetei a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légzésben jelentkezhetnek. A kicsinél véres széklet, testszerte száraz, ekcémás bőr jelentkezhet. Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is. Talán nem is gondolnánk, de bizony még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia.
Anyatejes babáknál is jelentkezhet
Az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan csak nagyon kis mennyiségben -, de átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemőknél ettől az anyatejbe került igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is jelentkezhetnek a tünetek.